Ezért nem tudod elfelejteni az exed

Miért vágynak vissza olyan sokan az exhez? Miért nem tudnak továbblépni?

Tapasztalatom szerint, ha valaki hosszú évek óta nem tudja elfelejteni az exét, gyakran nem magasztos érzések állnak a hátterében, hanem egy rögeszme. Ilyenkor a szerelemnek hitt erős érzés nem a szívünkben él, hanem a fejünkben. Mert ahogy a férfi egó, úgy a női fantázia is határtalan. 🙂 De mindjárt meg is magyarázom.

Először is: szerelem vagy függés? Hogy teszek különbséget? Gondoljunk bele, ha szerelmesek vagyunk, ösztönösen helyezzük előre a másik érdekeit, hiszen szeretjük, azt akarjuk, hogy boldog legyen, még ha nem is velünk. Ez a szerelem egyik ismérve, az én mellett megjelenik, az ő érdeke. Ha azonban az érzéseink csupán önző vágyakat sorakoztatnak fel, akkor nem kérdés, hogy az a személy arra kell nekünk, hogy kielégítse valamiféle szükségletünket. Nélküle az életem egy rakás sz@r, de majd vele minden jó lesz!

Ha túlságosan ragaszkodunk valakihez, annak magyarázata sokszor nem abban rejlik, hogy hú, de szerelmesek vagyunk, hanem abban, hogy hiányzik belőlünk valami, ami számunkra fontos és amit a másiktól megkaptunk.

Például átélhettünk vele valami különlegeset. Érzést vagy élményt. Valami olyat, ami annyira jó volt, hogy újra és újra át akarjuk élni, és félünk, hogy már soha senkivel nem fogjuk.  Vagy mi magunk éreztük magunkat különlegesnek általa, s így sok rossz mellett van valami, ami vissza-vissza csábít hozzá. 

kép: favim.com

Főként akkor hatalmasodhat el rajtunk az ex-mánia, ha azóta nem jött más különleges ember az életünkbe, és úgy amblokk az egész életünk sem mondható éppen élménydúsnak. Mondhatni lapos. Ezért aztán szükségünk van valakire, aki felrázza. Mivel nincs más a láthatáron, visszafordulunk az ex felé és a vágyainkat kivetítjük rá. Elkezdünk nosztalgiázni. Figyelmen kívül hagyva a rossz részeket, elevenítjük fel a jókat, és kezdjük beleélni magunkat.

És itt a csapda. Azt a vágyat, hogy nekem kell az az érzés, vagy kell valami változás az életembe, összekeverjük azzal, hogy mit érzünk az adott személy iránt. Pedig nem szerelmesek vagyunk belé, nem is ő itt a lényeg, hanem az érzés, amire szükségük van, mint egy falat kenyérre. Befészkeli magát a fejünkbe a gondolat (nem a szívünkbe), hogy az életünk nem elég érdekes, szenvedélyes vagy izgalmas anélkül a valaki nélkül. Hogy szükségünk van rá! Az ex egyfajta megoldásként, gyógyírként kezd lebegni a szemünk előtt és elindul a vakvágta.

Ugyanez megtörténhet, ha van valakink, de az a kapcsolat nem az igazi, ezért fantáziálni kezdünk az exünkkel töltött szép napokról. Ami szintén odáig fajulhat, hogy ahelyett hogy megoldanánk a magánéleti problémákat, vagy szakítanánk, szépen futunk vissza az exhez. Aki persze megszépítő messzeségben mindig zöldebbnek tűnik, mint a saját gyepünk, s elkezdődnek a titkos üzenetváltások, illetve találkák. 

kép: weheartit.com

A miért nem tudjuk elfelejteni az exet kérdésre tehát a válasz sokféle lehet a múlhatatlan szerelmen kívül. 

• egész egyszerűen nem jött más
• egész egyszerűen nem jött jobb, aki überelte volna
• senki mellett nem éreztem egy bizonyos érzést (pl. jó volt az ágyban, azon kívül már nem annyira, senkivel nem tudtam úgy beszélgetni, de vonzalom már nem volt)
• hiányzik, hogy kapcsolatban legyek, hogy fontos legyek valakinek
• jó visszaemlékezni, hogy egykor fontos voltam, boldogok voltunk
• sosem felejtem el, amikor egyszer… – típusú nosztalgiázás 

Ha szeretsz valakit, akkor a mert mögött az áll, hogy szeretem, boldoggá akarom tenni, nem észérvek, nem szükségletek sora. 

Ezért is fontos, hogy úgy alakítsuk az életünket, hogy szeressünk reggel felkelni, hogy amikor csak lehet, olyan dolgokat tegyünk, amelyeket élvezünk. Hogy élményeket gyűjtsünk, éljünk, utazzunk, nevessünk. Mert ha beleszürkülünk az életünkbe, akkor ki leszünk szolgáltatva különféle érzelmi csapdáknak. Mint ez. Akkor ott ragadhatunk olyan emberek mellett és olyan helyzetekben, ahol már rég semmi keresnivalónk. Érzelmi csapda=valami dolgunk van magunkkal. 

Ha a jelen gyakran unalmas, vagy mostoha, akkor folyamatosan visszakanyarodunk majd a múlthoz. Ha nem élünk tartalmas életet, akkor mindig hiányozni fog valami. Valami, amit másoktól várunk, és amit lehet, hogy sosem kapunk meg. S tölthetjük az egész életünket egy hiányállapotban, kétségbeesetten, érzéseket hajkurászva, mások után kapdosva.

Zárójeles kiegészítés: 

A téma bonyolultságát jelzi, hogy véleményem szerint, létezhetnek kevert esetek is, amikor szereted, de rá is szoktál az illetőre. Egy ilyen kapcsolatot boncolgatok Drog volt c. könyvsorozatomban, melynek első részét már megvásárolhatod a weboldalamon. Kattints a linkre! Drog volt

© Manna OWell

Friss napi tartalmakért kövess Instagram oldalamon!

Kattints az ikonokra!